“Olyan sűrű a mezőny, hogy minden kanyarban gyilkoljuk egymást!” - mondta Los Angelesben Chad Reed, az amerikai szuperkrossz és világbajnokság harmadik fordulója után. A veterán ausztrál sajnos nagyon is tudja miről beszél, Trey Canard és Ryan Morais hatalmas bukásával majdnem értelmet nyertek a szavai. Mindkét fiú csúnyán megsérült a Doger Stadionban.

Lassan a szervezőknek illene elgondolkozni azon, hogy miként lehetne megoldani a pályákat övező habszivacsok biztonságosabbá tételét. Canard és Morais bukását ugyanis ez idézte elő. Trey hátsó kerekére felcsavarodott a habszivacsokat borító reklám-molinó, ami megtörte lendületét a hármas ugró előtt, így azt nem tudta megtriplázni. A hátulról érkező Morais teljes erővel Canard hátán landolt.

Ha még ez lett volna az első ilyen eset, de nem! Számtalanszor megtörtént már Windhammel, Alessivel vagy Josh Granttal is. Utóbbi nem fizetett akkora árat miatta, mert élete első és eddig egyetlen 450-es sx-győzelmét molinóval a hátsó kerekén nyerte a 2009-es idénynyitón, de akkor is! Csupán idő kérdése volt, hogy komoly áldozatot szedjen a szuperkrossz profizmusára nyomokban sem emlékeztető biztonsági (?!) díszlet.

A legfrissebb hírek szerint Morais állkapcsát törte, és nyaki sérüléseket szenvedett, Canardnak pedig a 10-es és 12-es csigolyája sérült. Mindketten jól vannak a körülményekhez képest. Vérzik a szívünk értük, de főleg Canadardért, hiszen nem rég tért vissza a mezőnybe. Nincsenek szavak arra a balszerencse-sorozatra, ami szegény oklahomai srácot sújtja. Két combcsonttörés, és egy kulcscsonttörés a mérlege az utóbbi szűk egy évben, és most itt van ez. Ha fizikálisan teljesen fel is épül Canard, lélekben nagyon nehéz lesz majd ezt feldolgozni.

Stewart ígéretes formát mutatott LA-ben

A szuperkrossz soha nem volt egy teadélután, de emberemlékezet óta nem volt ennyire veszélyes, mint manapság. Borzasztóan sok a tehetséges versenyző a királykategóriában. A természetes kiválasztódás egy ideje látványosan megtorpant. Utoljára Ricky Carmichael volt az, aki szögre akasztotta a sisakját. Régi játszótársai, Stewart és Reed egyelőre még köztünk vannak, őket viszont beérték a kiskategória legjobbjai. Jelenleg kilenc szuperkrossz bajnok motorozik a mezőnyben, a töltelékembereket pedig olyan nevek alkotják, mint Short, Alessi, Windham, Metcalfe, Brayton, vagy Grant.

Nem lehet hibázni, mert egy apró bukáson elmehet az egész hétvége. Az idei évben Austin Stroupe a Valli Yamaha versenyzője, korábbi amatőr bajnok és csodagyereknek kikiáltott motoros például még döntőbe sem tudott kerülni. Ez a “szégyen” megesett már Nick Wey-jel, Josh Granttel és Justin Braytonnal is! Ez pár évvel korábban még elképzelhetetlen volt. Ezért mondja azt Reed, hogy élet-halál harc folyik a pályán, aminek egyik kivetülése volt a Morais-Canard incidens. És minden bizonnyal nem ez volt az utolsó ebben az évben!

Valamiért egész héten ott lebegett Damoklész kardja a Los Angeles-i verseny felett. Kezdődött a szeszélyes időjárással, ami miatt le kellett fóliázni a nyomvanalat. Ezért csúszott a menetrend, és csak egy edzést tartottak meg. Az előfutamokban látszott igazán, hogy nem tudtak megfelelően adaptálódni a nyomvonalhoz a srácok, többek között Chad Reed is értetlenül állt a bukása előtt. Aztán a döntő első körében jött Canardék bukása, ami miatt félbeszakították a versenyt. Pszichésen ezt feldolgozni nem egyszerű.

Osborne 2006-ban szuperkrosszozott utoljára. Ehhez képest nagyon jól megy!

Az újraindítást Villopoto és Short szívta meg a legjobban. Utóbbi azonnal befejezte a versenyzést, előbbi pedig értékes perceket veszített egy habszivacs fogságában. Az élen Weimer diktálta a tempót, amíg Reed meg nem előzte őt. Ekkora már az ausztrál túl volt egy izgalmas csörtén Stewarttal. Miközben Chad egyre jobban elnyúlt az élen, Stewartot Dungey idegesítette a harmadik helyért. Dungey szokásához híven kivárásra motorozott. Weimert Stewart takarította el az útból, Bubba pedig magát tette a pálya mellé, így a pontvadászat éllovasa előtt tiszta volt az út a kockás zászlóig.

Eközben Villopoto hatalmas tempóban falta az ellenfeleket. Az utolsó helyről egészen a negyedik pozícióig küzdötte fel magát, ám a végére elfogyott, és nem tudott hatékony támadást indítani Stewart ellen a bronzéremért. Reed eddigi bizonytalansága dacára magabiztosan nyerte a versenyt (ez volt a Honda 200. diadala), Dungey kiegyensúlyozott motorozással bejött a második helyen, így már egyedül vezeti a pontvadászatot, Stewart pedig első dobogójának örülhetett a szezonban.

A kicsiknél végre kijött a lépés Eli Tomacnak. Számítani lehetett rá, hogy ha az egykori mountain bike világbajnok fia jól el tud jönni a rajtnál, akkor nagyon megmutatja a többieknek. A Geico Honda első számú motorosa legalább olyan lehengerlő rajt-cél győzelmet szerzett, mint Villopoto Anaheimben. Dean Wilson szívósan küzdött, az utolsó körökben tudta legyűrni Zach Osborne-t a második helyért. Rattray csak negyedik lett, így Tomac érkezik meg Oaklandbe a piros rajtszámtáblával. Musquin egy bukás miatt nem tudta befejezni a versenyt.

Eddig nagyon kiegyenlített mindkét kategória. Az elmúlt három viadalon három különböző győztes avattunk a 250-eseknél és a 450-eseknél is.

A bajnokság állása 3 forduló után:

450
1. Ryan Dungey - 67
2. Chad Reed - 63
3. Ryan Villopoto - 63
4. James Stewart - 48
5. Jake Weimer - 48
6. Kevin Windham - 43
7. Brett Metcalfe - 38
8. Josh Hansen - 36
9. Andrew Short - 36
10. Davi Millsaps - 28

250
1. Eli Tomac - 63
2. Dean Wilson - 62
3. Tyla Rattray - 60
4. Cole Seely - 47
5. Zach Osborne - 47
6. Jason Anderson - 44
7. Marvin Musquin - 42
8. Max Anstie - 32
9. Nico Izzi - 32
10 .Billy Laninovich - 27

Hozzászólások